...kezdődött, amikor Roland először gondolkodott, az egyetem után mi legyen. Tanár? Végzettsége szerint az lett, de valahogy nem akaródzott tetszeni.
Valami más?
Külföld?
Inkább maradok, gondolta és úgy is tett. Majd megnősült, mert az egyetemi csaja már régen rágta a fülét, hogy legyen már valami. Lett is, de igazából abban nem volt köszönet, mivel a házasság, mint az kiderült, már azelőtt kudarc volt, hogy elkezdődött volna. Még ha szellemileg nem is volt gond, de úgy egészében sem ő, sem a nője nem egymásra vágytak. Ezért kisebb balhék után jött a jól megérdemelt válás, ami felszabadító hatással járt.
És persze konklúziókkal.
Soha többet kompromisszum. Sem külsőben, sem belsőben. 27 évesen nincs semmi elveszve, ráér még, jól keres, vidéki nagyvárosban meg pláne, laza a munkája,tehát ez csakis nyerő lehet. Mióta George Clooney befutott a ER-ben azóta hozzá hasonlítják, s ez a házassága alatt is sok esetben segített a szokásos önértékelési csajozásokban. Hála neked George - gondolta sokszor, amikor a buta szemű szőke a jogász bulin a harmadik vodka-narancs után ágyba hívta, pedig Roland mindig elmondta, nincs háza Hollywoodban...
Azután a nagy szabadság gyakorlatilag kettő héten át tartott. Egy hétfői napon felhívta Zsuzsa, akit még az egyetemről ismert és valami segítséget kért tőle a diploma megszerzésének ügyében. Persze - mondta Roland - találkozzunk és segítek. Holnap a Karmában? Este 7 megfelel? Oké... És minden itt kezdődött el...
Másnap Pesten heti meeting a hollandoknál, megbeszélés végén hazahúzott, letusolt, mert ugye sosem lehet tudni és begurult a Karmához.
Zsuzsa pontosan késett, ahogy azt kell, amiről azt gondolta, hogy nem olyan nagy baj, mert látszott a nő arcán, fogalma sincs, hogy késett, meg úgy egyáltalán, nem is fontos dolog a pontosság. Nézte Zsuzsát és rájött, hogy akármi is lesz, ennek többnek kell lenni, mint egy kis kaland. Volt valami veszélyes benne, ami tetszett, ami vonzotta, amitől izgalmasnak tűnt. A szeme nagyon nyugodt volt, olyan, mint aki tudja, hogy jó nő, nem az önérzetét legyezgeti az, ha egy férfi a tenyerén hordozza. Ez Zsuzsának természetes volt. E mellett azonban nem akart főszereplő lenni, hiszen Ő a Nő, akit meg kell óvni, akinek szükséges az oltalmazó kar.
Igen - gondolta főhősünk - pont ezt a típust keresem már vagy milliárd éve.
És akkor elkezdődött egy hat és fél órás beszélgetés, ami egészen pontosan tíz évig tartott.
És itt kezdődik ez a történet is, a Monte Carlo...
